Rajz fájdalom a gerincben a mellkasban

Az emberi gerincvelő[ szerkesztés ] A gerincvelő a gerinccsatornában Az emberi gerincvelő a központi idegrendszer systema nervosum centrale része, kisujjnyi vastagságú, funkcionálisan szelvényezett szerv, amely a koponya öreglyukától foramen magnum az első vagy második ágyékcsigolyáig húzódik, ahol elvékonyodva, kúpszerűen végződik conus terminalis.

A nyaki és az ágyéki szakaszon megvastagodik intumescentia cervicalis et lumbalismivel ezek a szakaszok idegzik be a felső és az alsó végtagokat is, emiatt több idegsejtet és rostot tartalmaznak. Elülső felszínén mély középhasadék fissura mediana anteriormíg hátul csupán egy sekély árok sulcus medianus posterior található, melyek a gerincvelő közepén futnak végig két szimmetrikus félre osztva azt. Emellett mindkét oldalon elülső- és hátsó-oldalsó barázdák sulcus ventrolateralis et dorsolateralis futnak, innen indulnak, illetve ide érkeznek az elülső és hátsó gyökerek szálcsái fila radicularia.

Az elülső és hàtulsó gyökér a csigolyaközti lyukban foramen intervertebrale egyesül egy gerincvelői ideggé nervus spinalismajd innen kilépve hagyják el a gerinccsatornát, majd elágaznak egy elülső és egy hátulsó ágra. Rajz fájdalom a gerincben a mellkasban látják el mozgató motoros és érző beidegzéssel a test nagy részét.

Szegmentumai[ szerkesztés ] A gerincvelő egy szegmentuma és a kilépő gerincvelői ideg. Összesen 31 gerincvelői szelvény segmentum spinale van [12] általában. A gerincvelőn vállfájdalom kezelése az egyes szelvények között bevágások, melyek jeleznék a határt, ellenben a ki-és belépő idegrostok kötegekbe rendeződnek, melyek a gerincvelői idegek nervus spinalis elülső és hátulsó gyökereit adják radix ventralis et radix dorsalis nervi spinalis.

Csontos szerkezet

Ennek megfelelően szelvénynek szegmentumnak nevezzük a gerincvelő azon szakaszát, amelynek ki-és belépő rostjai a két oldalon gerincvelői ideg gyökereit képezik.

A szelvényeket aszerint számozzuk, hogy a belőlük eredő idegek mely csigolyák között lépnek ki. Így, bár csak 7 nyakcsigolyánk van, mégis 8 nyaki szelvény található, hiszen a koponya nyakszirtcsontja os occipitale és az első nyakcsigolya atlas között is lép ki gerincvelői ideg.

Mellkasi szegmentumból 12, ágyékiból 5, keresztcsontiból szintén 5 van, és a legelső farkcsigolyához is tartozik egy idegpár. Ez utóbbi a keresztcsont alján található nyíláson hiatus sacralis hagyja el a gerinccsatornát. Mivel a gerincvelő rövidebb, mint a gerinccsatorna, az alsóbb szelvények gyökereinek le kell szállniuk a gerinccsatorna alsó szakaszába, hogy a nekik megfelelő csigolyák között léphessenek ki.

Izületek, szalagok, porckorongok és az izomzat

A végkúp conus terminalis és a "lófarok" cauda equina A gerinc szakaszai és görbületei A gerincvelőt az agyvelőhöz hasonlóan a kemény agyhártya dura mater és a lágy agyhártya pia mater borítja be. A két réteg közötti résben cavum epidurale egy vénás fonat plexus venosus vertebralis internus van, zsírszövetbe ágyazottan, ez vezeti el a gerincvelő vénás vérét. A kemény agyhártya a második keresztcsonti csigolyáig húzódik, és mint egy zsák durazsákborítja be a gerincvelőt.

A gerincvelő rajz fájdalom a gerincben a mellkasban a L1—L2 szintjében véget ér, így igazából innen már csak a lófarok rostkötegét tartalmazza. A lágy agyhártya is két rétegből áll. A dura mater alatt a pókhálóhártya arachnoidea található, ez a lágy agyhártya külső lemeze.

A belső szorosan hozzásimul a gerincvelőhöz, ez a pia mater. E körül található az idegsejtek testeit perikaryonjait tartalmazó szürkeállomány [3] [16] substantia griseaamit kívülről a fehérállomány substantia alba vesz körül. Ebben az idegsejtek axonjai futnak, létrehozva a kenőcs gél hátfájásra le- és felszálló pályáit.

Fehér színét az axonokat borító velőshüvely adja. A szürkeállomány alakja keresztmetszetben lepkére emlékezetet, megkülönböztetünk rajta egy hátulsó szarvat cornu posteriusegy oldalsó szarvat cornu lateraleamely azonban csak a gerincvelő mellkasi szakaszán figyelhető meg, illetve egy elülső szarvat cornu anterius. Ezeket csak átmetszetben hívjuk szarvaknak, a gerincvelő makroszkópos leírásánál oszlopoknak nevezzük őket columna posterior, columna lateralis és columna anterior.

A fehérállomány kötegekbe rendeződik, mindkét oldalon három található: egy hátulsó funiculus posterioregy oldalsó funiculus lateralis és egy elülső funiculus anterior.

Minél hosszabb egy adott rost, annál felületesebben helyezkedik el a kötegekben. A hátsónál a hátsó középbarázda folytatásába eső sövény septum medianum posterior felé néző rostok tekinthetők felszínesnek, a mélyebbek tőle mindinkább oldalra, a hátsó szarv felé helyezkednek el.

Az elülső és oldalsó kötegeknél már a tényleges külső felszínhez közeliek a leghosszabbak vagyis az alsóbb szelvények fel- és leszálló rostjai. A fehérállomány mennyisége lefelé, a végkúp irányába csökken, hiszen lefelé haladva egyre több rost éri el a rendeltetési helyét. A gerincvelői idegek[ szerkesztés ] Minden szelvényből 1—1 gerincvelői ideg nervus spinalis lép ki kétoldalt, melyek a csigolyák között található nyílásokon foramen intervertebrale hagyják el a gerinccsatornát canalis vertebralis.

Ezek részben mozgató motorosrészben érző sensoros rostokat tartalmaznak. A motorosak a gerincvelőből a periféria felé, az érzőek fordítva, a perifériáról a gerincvelő felé vezetik az ingerületet.

Az elülső szarvban található, az akaratlagos vázizomzatot beidegző somatomotoros neuronok axonjai az elülső középhasadéktól oldalra található sekélyebb barázdánál sulcus lateralis anterior hagyják el a gerincvelőt fila radicularia ventraliamajd összerendeződve a gerincvelői ideg nervus spinalis elülső gyökerét adják. Ez aztán egyesül a periféria felől a gerincvelő felé haladó hátsó gyökérrel, amely a hátsó középbarázdától oldalra található barázdánál sulcus lateralis posterior lép be a gerincvelőbe.

Az érző rostok neuronjai azonban nem a gerincvelőben találhatóak, hanem a csigolyák közti nyílásokban, a hátsó gyökerek megvastagodásaként jelentkező gerincvelői dúcokban ganglion spinale. Ezek bipoláris pseudounipolaris idegsejtek, kettéágazó axonnal. A dúcban tehát nem történik átkapcsolás, az érző ingerület a periféria felől megszakítás nélkül a gerincvelőbe jut, ahol synapsison keresztül átadódik egy ott található idegsejtnek.

Érző részek kékkel 1mozgató részek pirossal 2 jelölve ; 3. Canalis centralis; 4. Fehérállomány hátsó köteg ; 5. Szürkeállomány; 6. Elülső gyökér radix anteriorcsak mozgató; 7. Hátulsó gyökér radix posteriorcsak érző; 8.

A gerinc anatómiája

Spinális érző idegdúc; 9. Gerincvelői ideg nervus spinalishátsó, érző része; Gerincvelői ideg hátsó ága ramus posteriorkevert; Gerincvelői ideg elülső ága ramus anteriorkevert; Rami communicantes; Ramus communicans albus; Ramus communicans griseus; Paravertebrális autonóm idegdúc; A felette lévő dúchoz vezető ága; Idegsejteket tartalmazó rész; Mellkasi gerincfájdalom elöl autonóm idegdúc.

A nervus spinalisok kilépve a foramen intervertebralén maguk is kettéágazódnak elülső és hátsó ágakra ramus ventralis et ramus dorsalis nervi spinalis. Az elülső ágak a nyaki szakaszon két fonatot alkotnak: a nyaki fonatot plexus cervicalis és a karfonatot plexus brachialis. A mellkasi szakaszon az elülső ágak a borda közti idegeket nervi intercostales adják, az ágyéki szakaszon az rajz fájdalom a gerincben a mellkasban fonatot plexus lumbalisaz keresztcsontin a keresztcsonti fonatot plexus sacralis alkotják.

A határ nem éles, például az ágyéki fonathoz még az utolsó mellkasi szegmentum is hozzájárul. Ezek axonjai az elülső szarv izmokat beidegző somatomotoros rostjaihoz csatlakoznak, az elülső gyökérben radix ventralis futnak.

Itt átkapcsolnak, és mint szürke összekötő ág ramus communicans griseus myelinhüvely nélküli rostokat tartalmaz visszatérnek a borda közti idegbe, és motorosan beidegzik az erek simaizmait és a bőrmirigyeket.

Ezek végső soron a főverőér előtti nagy szimpatikus autonóm idegdúcba ganglion coeliacum mennek, és itt kapcsolódnak át.

Az idegdúcot elhagyó következő postganglionaris rostok idegzik be szimpatikusan a hasüregi zsigereket. Az érző neuronok mind a testből származó somato-mind a zsigerekből kiinduló érzéseket felvevők viscerosensoros neuronok a hátsó szarvban találhatók. Rexed-féle lemezek[ szerkesztés ] ben Bror Rexed — svéd idegkutató leírta a gerincvelő szürkeállományának rajz fájdalom a gerincben a mellkasban.

Cervicalis osteochondrosis: a betegség lényege, jellemző tünetek és kezelés - Kyphosis July

Tíz lemezt laminae I. A Rexed-féle beosztás [20] összeegyeztethető a korábbi, klasszikus leírással: I. Lamina I. Elsősorban fájdalom- és hőérzést vezető rostok végződnek benne. Lamina II. Kocsonyaszerű jellegét annak köszönheti, hogy a benne előforduló rostok, amelyek főleg a bőrből származnak, igen kis száma rendelkezik csak velőshüvellyel.

Lamina III. A neuronok mérete igen változatos. A magban végződő rostok vastag velőshüvellyel rendelkeznek, a bőr mechanoreceptoraitól hoznak érző információt.

Lamina V. Lamina VII: Ez az átmeneti zóna, amely nagyjából az elülső és a hátulsó szarv közötti területet foglalja magában, leszámítva a központi csatorna canalis centralis körüli részt, noha egy kis részen benyúlik az elülső szarvba is. Az itt található idegsejtek zöme kapcsoló neuron, Idegsejt axonjaik részben a gerincvelő különböző szelvényeit kapcsolják össze, illetve az adott szelvény különböző részeit.

Röntgenvizsgálatok : Mellkasröntgen

Az oldalsó szarv is ehhez a réteghez tartozik. Lamina VIII. Neuronjai elsősorban a gerincvelő két oldala között létesítenek kapcsolatot, a fehérállomány fissura mediana anterior és a canalis centralis közötti összekötő részén keresztül commissura alba. A magcsoport neve: Lenhossék-féle commissuralis mag. Lamina IX. Ezek arthrosis arthritis betegség a gerincvelőt mint fila radicularia ventralia; anteriora hagyják el, majd összerendeződve létrehozzák az elülső gyökeret, és megszakítás nélkül idegeznek be izmokat.